A napokban megkeresett egy végzős újságíró hallgató, aki két kéjhölgyről írja szakdolgozatát és megtisztelt azzal, hogy néhány kérdésben kikérte a véleményemet.

Jó érzéssel töltött el, hogy ilyen nyitott volt a témaválasztást illetően. Bizony ez egy örökzöld és egyben megosztó téma, amiről minden kornak megvan a kialakított szabályrendszere, és minden embernek a saját véleménye. De akárhogy is változnak az idők és a körülmények, a prostitúció továbbra is marad, mondhatni, újra virágkorát éli és a korlátozások ellenére egyre intenzívebben árasztja el a piacot. Törvények ide vagy oda, amíg kereslet van rá, addig a prostitúció nem szűnik meg. A növekvő kereslet pedig összefügg a szexhullámmal (szexreklámok, pronográfia, stb. terjedése), a házasság és a család intézményének a válságával, a szexuális kulturáltság viszonylag alacsony szintjével és a szexuális felvilágosítás hiányával

(családban vagy intézményes keretek közt egyaránt).

Tudjuk-e, hogy mit is jelent maga a prostitúció?

A prostitúció rendelkezésre állást jelent. Lényege a szexuális szolgáltatások adásvétele, a kifizetett, vagy egyéb módon „megvásárolt” szexuális szolgáltatás, amely a cserekereskedelem megjelenése óta valamilyen mértékben és formában megtalálható minden társadalomban. Az elemi erotikus szükségletek kielégítését teszi lehetővé gyors, kényelmes és anonim módon, diszkréten és felelősségvállalás nélkül.

Az üzleti szexet nem keverhetjük össze a szerelmi odaadással és intimitással

A szerelmet nem szabad összekeverni a szexuális viselkedéssel! Sokan ugyanis ezt „szerelmi szolgáltatásnak” tartják, holott a prostituáltak nem „hivatásos szeretők”, akik pénzért bárkinek megengedik, hogy szerethesse őket.

A szerelem és a szexuális viselkedés természetesen összekapcsolódhat, ami a szexuális viselkedést egy sokkal magasabb élményszintre emeli, de ez leginkább párkapcsolatokban vagy partnerkapcsolatokban történhet meg, viszont egy kéjhölggyel töltött órácska alatt semmiképp. A szexuális kapcsolat önmagában nem feltételezi az intimitást és távol áll a szerelemtől is. Látszólag hasonlíthat rá, főleg, ha az egyik vagy mindkét fél megjátssza magát, de ez valójában megtévesztés és önbecsapás.

A fizetett szexuális szolgáltatás pedig abszolút külön kategóriába kell sorolnunk. Ennek a szerelemhez semmi köze sincs.

Lehet-e valódi előnye a prostitúciónak?

A legtöbb férfi azt mondja, hogy azért fizet a szexért, mert olyan szolgáltatásokat kaphat, amiket a hivatalos partnerétől nem kap meg, vagy szégyelli és nem is kéri tőle: orális szex, mélytorok technika, anális szex, szado-mazo szex, csoportos szex (többnyire hármas), különböző fétisek, stb. De sokaknál az is előfordul, hogy a partnere már nem elég kívánatos számára (már nem olyan csinos, feszes, stb., mint korábban) vagy a partner szexuális étvágya nagymértékben csökkent, de akár a változatosság keresés is állhat a háttérben.

Tulajdonképpen ezek az igények többnyire fel sem merülnének, ha a szexuális felvilágosítás, és nevelés valóban működne. Hiszen egy egészséges, érett és szexuálisan kulturált embernek egy kulturált társadalomban kisebb eséllyel lesz tartós vagy nehezen megoldható szexuális vagy párkapcsolati problémája. Ezt pedig nem úgy éri el, hogy bárhol és bármikor megveheti, amire szüksége van, hanem úgy, hogy a nevelés kialakít benne egy párválasztási érettséget. Ez nem csak azt jelenti, hogy viszonylag könnyen talál magához illő partnert, hanem azt is, hogy azt a kapcsolatot képes ápolni, ami egy hosszútávra szóló báziskapcsolattá válhat. Mindemellett szükség esetén képes kulturált körülmények közt felbontani az adott kapcsolatot és új partnert keresni, vagyis nem ragaszkodik mindenáron a kapcsolat fenntartásához. A partnerkapcsolat hatékony ápolása pedig kölcsönös alkalmazkodási és komprumisszumkészséget, valamint konfliktuskezelési készséget igényel. A jó hír az, hogy ez mind tanulható, fejleszthető. Megfelelő kommunikációval és érett viselkedéssel, hozzáállással több probléma áthidalható, mint gondolnánk.

Neked mi a véleményed erről?