Nem jön a baba, mi lehet az oka, ha mindkét fél egészséges?
Kérdés: Tisztelt szexlecke, tanacsert fordulok onokhoz. 4 eve vagyunk hazasok, en 33 ferjem 35 eves. Csaladi terveink sok gyereket tartalmaztak. Meg nem jott ossze. Sok kivizsgalason volt mar reszunk. Biologiailag mindketten renben vagyunk, de big ben megsem jon ossze. En tobb Clostybegiles kezelesen vagyok mar tul, sot emelett inekcios kezelesben is volt reszem Puregonnal. A honapok teltek erdmenytelenul, de a hormonalis kezelesek nagyon felkavartak. Ferjemmel ugy dontotunk, mivel nem talalt egy doki sem kimutathato g ondot, nem tomjuk magunkat hormonokkal. Attertem tobb mind 1 eve homeopata, pszihologus kezelesre. Meg mindig semmi. Ami megbosszant hogy ferjemnek nagyon ritkak a szexualis vagyai.Kezelessel vagy ovulalaskor is mindig le kell "rohanjam".Szabadsag ideje alatt is van hogy eltelik 1-2 het kontaktus nelkul. O nem maszturbál,nem jar ferre. Hetkoznapokban eltelik 2-3 het vagy tobb mig kontaktusunk van. Az elejen nekem nagyon hianyzott, most mar egy ijeszto, pasziv szintre jutottam. Ugy gondolom ez nem normalis es hosszu tavon mellekhatasok mutatkoznak. Mit tanacsolnak, mert valtoztatnom kell. Nem akarom igy leelni az eletem. Gondoltam menjuk el mindketten endokrinologushoz kivizsgalasra. Tisztelettel,
Misike
|
Kedves Misike!
A „gyerek projekt” sokszor bizony nagyban megváltoztatja az addigi szexuális életet, hiszen elvész a spontaneitás, ami a jó szex egyik alapja. A vágyak nem a menetrendhez alkalmazkodnak, nem feltétlen akkor kívánjuk meg a partnerünket, ha épp peteérés van. A hosszas, eredmény nélküli próbálkozások pedig kudarcélményhez vezetnek. Sokszor a felek magukban keresik a hibát, aztán jönnek a vizsgálatok, hormonkezelések, egyik megpróbáltatás a másik után, ami futószalagszerűvé teszi az egész folyamatot és kiirtja a spontaneitást, az örömet és maga az élmény vész el. Sokat segíthet az őszinte kommunikáció. Érdemes lenne leülni a férjével és elmondani neki, hogy mi bántja, hogy Önnek fontos a jó szex, de érzi, hogy neki nem, és kideríteni ennek az okát. Ha megvan a probléma forrása, sokkal könnyebb dolgozni rajta. Ezt az utat pedig közösen kell végigjárni, együtt kell elindulni a változás felé. Feltehetően nem írt le minden részletet, de ha nem tették eddig, érdemes lehet inszeminációval vagy esetleg lombik programmal próbálkozni. De ha az orvosi beavatkozásokban végképp nem hisznek már és nem is szeretnének ezeken a megpróbáltatásokon végigmenni, párterápiát javasolnék, hiszen ez egy közös ügy, amin együttes erővel kell dolgozni.
Győri Szilvia
|
|